Category: Kultúra

Mi az a rakugo?

A rakugo a mesemondás, és stand up comedy hagyományos, magas szintű szakértelmet igénylő művészeti formája, amely Japánban az Edo-korszakban (1603-1868) alakult ki, és a mai napig fennmaradt. Jellemzője, hogy az előadóművész, a mesélő egymaga jelenik meg a színpadon és egyedül ad elő, több szerepet is vállalva, majd a történetek végét egy csattanóval zárja le. A rakugót megalapítása idején sokféle ember játszotta, de manapság már többnyire hivatásos rakugó-művészek adják elő. Más előadóművészetekkel, például a nóval vagy a kabukival ellentétben a rakugo viszonylag kevés jelmezre, eszközre és zenére támaszkodik.

Tovább olvasom “Rakugo, avagy a japán stand-up comedy”

A macurik (祭り, matsuri) voltaképpen Japán hagyományos ünnepi fesztiváljai. Számos animében láthattunk már egy pár macurit, ahol a szereplők yukatában vagy kimonóban, szépséges hajtűkkel a hajukban mulatnak a barátaik vagy a családjuk társaságában. Azonban egy macuri több, mint kikapcsolódás és szórakozás. 🙂

A macuri – mint sok más létfontosságú japán hagyomány – a sintóból ered. Tudjátok, a macurik változhatnak sintó szentélyektől, az általuk imádott és tisztelt istenségtől (kamitól), valamint a szertartás céljától és alkalmától függően, ami közös bennük, hogy mindegyik nagy múltú hagyományokra visszatekintve zajlik. Ebben a távoli, színes, egyszerre modern és tradicionális országban a sintó szertartások az állam sajátos ügyeinek számítanak (a legfőbb vallási vezető a tennó, azaz a japán császár), valamint a közélet szerves részét képzik a sintó hagyományok, így a macurik is.

Tovább olvasom “Beszéljünk a macurikról!”

Mi is a sintó?

A japán sintó szó jelentése szó szerint véve “az istenek útja” (神道). A szó Japánhoz és japán emberekhez köthető vallási hagyományok megjelölésére szolgál. Élet szinte minden jeles eseménye kötődik a sintó istenekhez. Sintóizmus nem ismer olyan hitelveket, amelyek hagyományok teológiai alapját képezhetnék. Ellentétben a többi vallással, nincs alapítója, a vallásos imádat nem összpontosul egyetlen alakra, nincsenek viselkedésre, magatartásra vonatkozó szabályok, tanok. Továbbá nem nevezhetjük könyvvallásnak sem.

Na de akkor mi is a sintó, ha nem vallás?

Tovább olvasom “A sintó és a kamik”