Mi is a sintó?

A japán sintó szó jelentése szó szerint véve “az istenek útja” (神道). A szó Japánhoz és japán emberekhez köthető vallási hagyományok megjelölésére szolgál. Élet szinte minden jeles eseménye kötődik a sintó istenekhez. Sintóizmus nem ismer olyan hitelveket, amelyek hagyományok teológiai alapját képezhetnék. Ellentétben a többi vallással, nincs alapítója, a vallásos imádat nem összpontosul egyetlen alakra, nincsenek viselkedésre, magatartásra vonatkozó szabályok, tanok. Továbbá nem nevezhetjük könyvvallásnak sem.

Na de akkor mi is a sintó, ha nem vallás?

Tulajdonképpen Japánhoz, a mítoszokhoz, a történelemhez szorosan kötődő vallási tradíció.
A sintóizmus fogalma sok tekintetben a buddhizmus japán térhódításának eredményeképpen jött létre. A buddhizmus megjelenése előtt nem tartották szükségesnek a helyi ősvallások megnevezését. Mert hát minek nevezzünk el valamit, ami annyira része a mindennapi életünknek, hogy észre sem vesszük, nem? 🙂 Bezzeg, ha jön egy konkurens, új vallás, egy hit, egy másfajta világnézet, gyorsan nevet kell adni a saját értékeinknek, hogy megőrizzük azokat.

A fogalma (“az istenek útja”) a helyi istenek, vagyis kamik tiszteletén alapuló ősi hagyományok meghatározásából fejlődött ki.

Kik a kamik?

Isten, istenség, feljebbvaló entitás – igazából egyetlen fordítás sem tudja pontosan visszaadni a kami szó jelentését. A szó inkább többes számot jelöl, ezt alátámasztja az is, hogy számtalan kami létezik.
Japánban van egy közmondás, ami így szól:
“Japán 8 millió kami országa” – ez a hatalmas szám a végtelenségre utal.
A sintó nem vallás, de hit, nincs istene, de mégis? Jogos kérdés az itt felvetülő “Hogy mi van?! Dehát az animékben mindenki istennek fordítja őket!” Nézzük is, mik is a kamik valójában!

A természet minden megnyilvánulása, formája a kami természetéről árulkodik, azt közvetíti. Ebben az értelemben a kami a természeti erőkre utal, az energia megtestesüléseit, különböző tárgyakban és helyekben megbúvó életerőt, világban megjelenő spiritualitást és szellemet jelöli.
Vannak a Földnek életet adó kamik, akik befolyásolhatják az emberi élet menetét is.
A kamik lehetnek továbbá befolyásos és tehetséggel megáldott emberek szellemei, akik haláluk után kamivá lényegültek át.
A kami szót mindenre (állat, ember, fa, folyó, növények, hegyek, sziklák, tengerek..stb.) használják, amik és akik rendkívüli és csodás erejüknél fogva félelmetesek és tiszteletre méltóak. Vagyis a jelenségek világában minden kaminak minősülhet, mindenben a kami szelleme és természete nyilvánul meg, illetve minden a kami otthonává válhat.

A főbb kamikról

1. Amateraszu: Amateraszu a Napistennő, akit a mítoszok szerint Izanagi hozta világra rituális megtisztulás után. Tőle származtatják a császári család teljes ágát. Funfact: A japán császári család az egyetlen a nagyvilágban, amelyik kezdetektől fogva uralkodik, Japánban sose volt dinasztia/ház váltás 🙂 Tudjátok miért? Nos, igazából pont amiatt, mert a legelső császárt, maga Amateraszu küldte le a Földre, hogy uralkodjon, mint égi leszármazott. Amateraszu szentélye egyébként az Isze szentély.

2. Benten: ő a zene és művészetek kamija, őt egyébként tisztelik a buddhizmusban is. Alakja összekapcsolódik a vízzel, ezért szentélyeit szigeteken találjuk: Enosima, Biva-tavon Csikubusima.

3. Ebiszu: anyagi gyarapodás kamija, Oszakában örvend nagy tiszteletnek. Mosolygó, szakállas halászként szokták ábrázolni. 2 legfőbb szentélye van: Nisinomija Ebisuu – szentély, Imamija Ebisuu – szentély.

4. Hacsiman: Odzsin császár szelleme, egykoron a császári család kamija. Eredetileg hadisten, alakja összefonódik a győzelemmel és a sikerrel.

5. Inari: ő eredetileg a rizs istensége, manapság inkább az üzleti élethez és a termeléshez köthető, buddhista kolostorokban is tisztelik. Szentélyek: Fuhimi Inari – szentély, Jutoku Inari – szentély.

6. Izanami és Izanagi: Japán teremtésről szóló mítoszok központi alakjai, férfi és női kami. Róluk később érkezik egy részletesebb poszt – Japán teremtéstörténet névvel! 😉 Egyet elárulok: ha ismeritek Orfeusz és Euridiké történetét, ez is ismerős lesz!

7. Konpira: tenger kamija, ehhez kapcsolódó veszélyek és gazdasági tevékenységeké is. Tengerészek, utazók, űrhajósok, halászok, hajóépítők, hajósok pártfogója.

8. Szuszanoo: Hallom is: “Azta, még egy technika név a Narutóból! Ez már a negyedik!” Na igen… A japánok szeretnek a saját legendáikból meríteni 🙂 Szuszanoo Amateraszu bátyja, a szél kamija; Eléggé veszélyes, könnyen bajt hozhat az emberre. Ha kellő mértékben tisztelik, védelmezhet a szerencsétlenségektől. Sok szentélye van.

9. Tendzsin: az oktatás, tanítás kamija; 9. század kiváló japán tudósának, Szugavara no Micsizane szellemének átlényegülése. Diákok körében igen népszerű, szinte mindenhol van szentélye. Ha láttatok már animét, filmet, vagy olvastatok már olyan mangát, ahol a diákok vizsgák előtt imádkoznak – na azokat hozzá intézik 🙂

A sintó nem vallás, a kami nem isten, de van szentély? Mit csinálnak ott?

A szentélyek a sintó kalendárium szertartásainál, jeles napokon sok esetben színhelyei a kami és az ember találkozásának. Sokszor szükség esetén, segítséget kérve látogatnak el a szentélybe. Leginkább január-február környékén (vizsgaidőszak), lelki megnyugvásra és megerősítésre szolgáló folyamat.
A kamik tiszteletére bemutatott szertartásokon csak rituális értelemben megtisztult emberek vehetnek részt. Gyakori, hogy vízforrás van a szentély környékén vagy mellette, hogy a hívők imádkozás előtt megtisztulhassanak. Szertartásokon adományokat ajánlanak fel a kamiknak (szaké, rizs..).

A szertartások során a kamikhoz intézett szavakat hívjuk noritónak. A szöveget a pap olvassa fel, a szöveg szertartásonként változhat, de többnyire kami iránti tisztelet és magasztalás szavai, kérések és kívánságok. Az utolsó szakasz a naorai, ami egy szent lakoma, a hívők elkortyolgatják a kaminak felajánlott pohár italt, a kami szimbolikusan jelen van.

Néhány fontosabb sintó kellék

Ema: általában fából készült fogadalmi táblácska, amely a szentély környékén vásárolható meg. Írásjegye a kép és ló (絵馬), ami a régi hitre utal, mikor a lovak közbenjártak az emberek és kamik közt, különleges kérésnél a szertartáson lovat ajánlottak fel vagy szegényebbeknél ló formájú cserépedényt. Ebből lett a lovat ábrázoló díszes fatáblácska, vagyis az ema. Később színes képek, zodiákus állatok, szentélyek/kamik legendái, hívő szándékát tükröző minta került rá. Emán gyakran olvasható a gokaku szó, ami egy célba találó nyílvessző és tanulásban elérendő sikerre utal. Azon kamik szentélyében, akik a szerelem és házasság védelmezői, a párok sokszor együtt írják meg az emát (boldogság megőrzése, ill. gyermekáldás kérése). Az ema a rossz szokásokról való leszokáshoz is segítség.

Omamori: kami megjelenési forma; ezt hazaviszik, oltalmaz és szerencsét hoz (mamoru=védelmez). Bajt és veszélyt elűző amulettek, szerencsét hozó kabalák, brokátból készült kis tasakok. A tasakon rajta van az ígért jótétemény, a szerencse, s benne van egy papír imaszöveg. Általában személyhez vagy helyhez kötik/embert vagy területet oltalmaz.

Fuda: kami megjelenési forma; oltalmaz és elűzi a balszerencsét. lapos fadarabka, melyen szent felirat olvasható és felszentelt papír borítja. Területet, embercsoportokat, családokat védelmez. Család esetében a shintou oltáron helyezik el. A fudát és az omamorit áldják a szertartásokon és beléjük költözik a kami.

Hamaja: jelentése nyílvessző, ami elpusztítja a rosszat. Ténylegesen egy szent feliratokkal, szimbólumokkal díszített nyílvessző. Miután felszentelik, a kamit hordozza magában. Első szentélylátogatásnál szokták megvenni, hogy az otthont védelmezze/védje. A ház/lakás északkeleti sarkában (kimon) van elhelyezve, ahol a baj, szerencsétlenség előtörhet.

Remélem érdekesnek találtátok ezt a kis sintó gyorstalpalót! 🙂