A Golden week, japánul Ōgon Shūkan, Japán egyik tavaszi ünnephete. Minden évben április 29-től május 5-ig ünneplik. A japán állampolgárok számára ez az év egyik legjobb időszaka a kikapcsolódásra. Nálunk is van hosszú hétvége, meg egy hetes tavaszi-őszi szünet, tehát nem tűnhet annyira különlegesnek első hallásra az ünnephét. A varázsa abban rejlik, hogy négy különböző, egymást követő nemzeti ünnepet tartanak meg ez alatt az egyetlen hét alatt. A legtöbb animés valamennyire ismerheti a Golden weeket, elvégre ez az a hét, amikor kedvenc animéink és mangáink szünetet tartanak. 🙂 Ám ez többről szól, mint pihenés, kikapcsolódás. Nézzük is meg, hogy mi is történik valójában Japán Aranyhete alatt!
Egy kis történelmi háttér
Az 1948 júliusában kihirdetett nemzeti ünnepi törvények kilenc hivatalos ünnepet határoztak meg. Mivel közülük sok az április végétől május elejéig tartó egyetlen egy hétre esett, számos szabadidős ágazat bevételei megugrottak. Ez alól a filmipar sem volt kivétel. 1951-ben a Jiyū Gakkō című film jegyeladásai magasabbak voltak ezen az ünnepekkel teli héten, mint az év bármely más időszakában (beleértve az újévet és az Obont is). Ez arra késztette a Daiei filmgyár ügyvezető igazgatóját, hogy a japán rádiós szakzsargon alapján “arany hétnek” nevezze el ezt a hetet, amely a legmagasabb hallgatottságú időszakot jelöli.
Abban az időben április 29. nemzeti ünnep volt, amelyen a Shōwa császár születését ünnepelték. Halála után, 1989-ben a napot átkeresztelték a Természet napjára (みどりの日, Midori no Hi). 2007-ben a Természet napját május 4-re helyezték át, április 29-ét pedig Shōwa-napra nevezték át a néhai császár emlékére. A császár születésnapját (天長節, Tenchō Setsu) 1927-1948 között ünnepelték, ma már a császár születésnapja (天皇誕生日, Tennō Tanjōbi) néven ünneplik. A jelenleg uralkodó Naruhito császár születésnapja február 23-án van.
Április 29, Showa-nap
A Showa napja (Shouwa no Hi, 昭和のひ) egy állami ünnep, amelyet minden évben április 29-én tartanak. Az ünnepnap célja visszatekinteni a 20. század viharos napjai után rekonstruált Showa-korszakra, amelyet a néhai császár, Hirohito kormányzott, és elgondolkodni az ország jövőjén. A 20. század nagy része kemény és durva volt – nem csak a japánok, hanem más nemzetek számára is. Hirohito császár 63 éves uralma alatt tanúja volt a második kínai-japán háború és a második világháború okozta pusztulásnak, Hiroshimának és Nagasakinak, az amerikai megszállásnak, valamint az azt követő „japán gazdasági csodának” is. Április 29-e jelzi az Aranyhét kezdetét, ilyenkor sok japán hagyja hátra nyüzsgő városi életét, hogy újra együtt töltsön egy kis időt a családjával és barátaival egy békésebb helyen, vidéken. Azok számára, akik mégis a városokban maradnak, gyakran tartanak nyilvános előadásokat, ahol többet megtudhatnak a Showa-korszakról és a második világháborúról.
Május 3, az Alkotmány napja
A Showa napjával együtt ez az ünnep is a történelmi események megemlékezésére szolgál. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek Japán alkotmányának érvényesítéséről és elősegítse a nemzeti növekedést. 1945-ben, Hiroshima és Nagasaki bombázása után augusztus 6-án, illetve augusztus 9-én Hirohito császár megtörte a birodalmi csendet és bejelentette a szövetséges erőknek való feltétel nélküli megadást. A következő két évben Douglas MacArthur amerikai tábornok a japánokkal együtt dolgozott az új alkotmány kidolgozásán. Az 1947. május 3-án aláírt japán alkotmányt ma béke alkotmányként is ismerik. Bevezették a munkások és az emberi jogokat, és megfordította a totalitarizmus felé való előrehaladást azáltal, hogy az országot pacifista nemzetté nyilvánította. A köztudat bővítése érdekében a japán országgyűlés épületei nyitva állnak az emberek számára, körülnézhetnek és kérdéseket tehetnek fel a helyi tisztviselőknek. A második világháborúról és Japán történelméről nyilvános előadásokat is tartanak a nagyvárosi területeken.
Május 4, a Természet napja
A nemzeti ünnepekről szóló törvény 2. cikke szerint a Természet napjának célja a „ természet ajándékainak és előnyeinek megbecsülése, valamint gazdag szív ápolása”. Ahogy fentebb már említettem, Hirohito császár halála után a Természet ünnepét április 29-re helyezték át, majd 2007-ben május 4-re. De mi köze van Hirohito császárnak a Természet napjához? A császár növények iránti szeretetének elismeréseként ünneplik meg ezt a természetért hálát adó napot. Bár a Golden weeket a legtöbb család vidéken, a rokonaival tölti, vagy kirándul, esetleg elutazik, akadnak azért hagyományok is ezen a napon: az emberek országszerte összegyűlnek fákat ültetni. A nagyobb városokon is színes felvonulások zajlanak, és az emberek gyakran papírlámpásokkal díszítik az utcákat, a Tokyo Tower is élénk színekkel van megvilágítva. Ha szó szerint szeretnénk lefordítani az ünnepnap nevét, “zöld napnak” hívnánk (vagyis inkább kéknek, mert a japánok a zöldet is kéknek ismerik/látják). A “zöld” szín kiemelése miatt az emberek zöld teát isznak, egészséges ételeket esznek és az egészségesebb, tisztább, természetbarátibb jövőn gondolkodnak el.
Május 5, a Gyerekek napja
1948 óta az ötödik hónap ötödik napját Gyereknapként (Kodomo no Hi, こどもの日) tartják számon Japánban, ez a nap a nemzet legfiatalabbjainak emlékére és elismerésére szolgál, valamint megköszönik az édesanyáknak a gyermekek világrahozását is. Ez a Golden week utolsó ünnepe. A Gyerekek napja a Nara-korszak előtti időszakra vezethető vissza, amikor Suiko császárné uralkodott Japánban (593-628). Bár akkoriban ezt a napot Tango no Sekku (端午の節句) néven ismerték, és csak a fiúknak és az apáknak szentelték. A kormány csak a világháború utáni alkotmány révén terjesztette ki az ünnepet a lányokra és az anyákra, így lett gyermeknap. Megünneplésének egyik leghíresebb módja Japánban a hagyományos díszek kiállítása, például a Kabuto (兜) és a Gogatsu-ningyo (五月人形). A Kabuto egy hagyományos szamuráj sisak, gyakran a legszebb díszítésekkel. A Gogatsu-ningyo a páncéllal és japán karddal felszerelt japán harcos babákra utal. Az emberek kiállítják őket otthon, a fiúk egészséges növekedésében reménykedve. Ezek egyébként egyenértékűnek tekinthetők a Hina-ningyo (ひな人形) hagyományos gyönyörű babákkal, melyek március 3-án, a Hinamatsurin játszanak nagy szerepet. A másik híresebb gyereknapi hagyomány a koinobori, azaz ponty alakú színes szélzsákok, szélfogók felállítása. A ponty az erő, a bátorság és a siker szimbóluma a japán kultúrában, mivel képes úszni az áramlás ellen. A családok felemelik ezeket a ponty alakú szélzsákokat, hogy azok által kitartásért és sikerért imádkozzanak. Hagyományosan van egy fekete koinobori, amely az apát szimbolizálja, majd egy kisebb, piros koinobori, ami a legidősebb fiút képviseli. Ha több fiú van a családban, további pontyok kerülnek fel. A piros vagy rózsaszín koinobori a család anyját jelképezi. Manapság az apa és az anya koinoborija után további, kisebb, különböző színű pontyok sorakoznak egymás után, képviselve fiúkat és lányokat egyaránt.
Remélem érdekesnek találtátok a cikket, és most már tudjátok, miért késnek minden évben ezen az egy héten az animék és a mangák! 🙂
Köszönöm a figyelmeteket, jó pihenést nektek! 🙂
