Talán a cím nem ismerős, de biztos vagyok benne, hogy legalább egyszer már láttatok pillanatképet ebből az animéből! A kérdés is felmerülhet bennetek joggal: ugyan miért ajánlok nektek 2022-ben egy 2006-os animét? Az Ergo Proxy egy poszt-apokaliptikus világban játszódó cyberpunk anime, melynek mind animációs, mind történetmesélési minősége olyannyira kiemelkedő, hogy akár idén is készülhetett volna, viszont a mai bő választékban könnyen elkerülheti az újabb animés nemzedék figyelmét.
“Ez nem az az anime, ahol a srác kéken lángol, és olyan ütős az openingje?”
De. Bármikor szóba jön ez az anime, mindig ezzel a kérdéssel találom szembe magam. És igen, ez az az anime 😀 Nem mellesleg ez az egyik személyes kedvencem, az első évadot legalább 14x újranéztem. Igazából ez tipikusan az a fajta anime, ami már a legelső résszel magával ragad és szünet nélkül tudni akarod, mi történik valójában. Lássuk is, miről van szó! 🙂
Az Assassination Classroom az első animéim között volt. Hogy miért? A legelső animém a Danganronpa volt (melyről egyébként írtam már egy elég érdekes [cikket], ha még nem láttátok, feltétlenül nézzétek meg!), és utána valami hasonlót kerestem: iskolában gyilkolászós, nyomozós krimit.
Nos… ha bármit is tudtok erről az animéről, akkor megmondhatjátok, hogy bizony tévedtem.
Hogy megbántam-e? Egyáltalán nem!
Tovább olvasom “Assassination Classroom (2015-16) – A gyilkolásra termett osztály?”
“Isekai animével már tele a padlás…”
Valóban, manapság igen kedvelt műfajjá nőtte ki magát az isekai, ám népszerűsége régebbre tekint vissza (elég, ha csak az Inuyashára gondolunk.) Ez alkalommal egy régebben felkapott, ma már kevésbé népszerű, de annál jobban szeretett, romantikus-vígjáték isekai animét szeretnék nektek bemutatni – ez a Zero no Tsukaima (angolul “The Familiar of Zero”-ként ismerik).
“Egyszer azt mondtad nekem: ’Különböző világokban élünk’, de én nem értek ezzel egyet. Különböző országokban élünk, valamint a bőrszínünk és a szemünk színe különbözik. És akkor mi van? Barátok vagyunk. Ez nem elég? Mi másra van még szükség?”
Okumura Eiji
A Banana Fish egy 1985-1994 között kiadott akció-dráma mangasorozat, mely 2018-ban megkapta anime adaptációját. Számomra az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb sorozatélményét nyújtotta ez a 24 epizód, és miután a végére értem, több nap kellett hozzá, mire a hatása lecsillapodni látszott.
“Mire vágysz? Büszkeségre és becsületre? Hatalomra és hírnévre? Pénzre és gazdagságra? Netán bosszúra? Vagy valamire, ami felülmúl minden mást? Miért kockáztatnád az életed, csakhogy megmászd a tornyot? Bármire is vágysz, itt megtalálod… Üdvözöllek Isten Tornyában.”
Tovább olvasom “ANIME AJÁNLÓ: Tower of God // Kami no Tou (2020)”
A Kabaneri of the Iron Fortress, eredeti címén Koutetsujou no Kabaneri (avagy: Kabaneri a Vaserődből) vegyes érzéseket váltott ki belőlem, amikor először találkoztam az előzetesével. Első ránézésre egy Attack on Titan-klónnak tűnt, de később rájöttem, hogy ez abszolút nem így van.
Fogadjátok szeretettel ezt az ajánlót egy, szívemnek nagyon kedves animéről!
Mielőtt belevágunk, csak három dolgot szeretnék mondani: Japán – Steampunk – Zombik.
Ha bármelyik szó megmozgatta a fantáziádat (esetleg mindhárom), akkor ez az anime Neked való!
Tovább olvasom “ANIME AJÁNLÓ: Koutetsujou no Kabaneri (2016)”
Ez alkalommal most egy rövidebb, és egyben egy sokkal kevésbé népszerű animéről fogok írni, ami nem más, mint a Senryuu Shoujo, avagy magyar fordításban “Senryuu lány”.
Habár nem ez lesz az az anime, amit azonnal, mindenkivel ki tudsz tárgyalni, legalább nem is az, amiért meggyűlöl a megosztott rajongótábor.
Nagyon ritka, hogy egy jó live action (azaz élőszereplős) adaptációval találkozunk. Sokan már zsigerből megvetik az összeset, pedig talán nem kellene.
Én pedig mint jó újságíró (na jó… inkább kíváncsi ember) utánajártam, hogy hogy is van ez… Hölgyeim és uraim: Let Me Eat Your Pancreas, avagy Kimi no Suizō wo Tabetai: élőszereplős változat!
Tovább olvasom “Kimi no Suizō wo Tabetai (2017) – egy valóban jó live action?”
Alapvetően nem vagyok oda a manga (sőt, az egész képregény) műfajért. Furcsának találom a könyvek és a filmek ezen “kombóját”, hiszen nem bízza rám a környezet elképzelését, de a hangokat és a mozgásokat mégsem látom, az az én dolgom.
Viszont egyszer belebotlottam az Akuyaku Reijou Desuga, Shiawase ni Natte Misemasu wa! című mangába, és rövid romantikus mű lévén adtam neki egy esélyt. Hogy megérte-e? Teljes mértékben!
Tovább olvasom “Akuyaku Reijou Desuga (2019-): Egy otome játékba kerültem?!”
