Japánnak számos érdekes és rendhagyó hagyománya és ünnepe van, ilyen például a sportnap (スポーツの日, Supōtsu no hi), amit idén holnap, azaz október 10-én tartanak meg. Biztos ti is emlékeztek, hogy kisiskolás, esetleg még gimmnazista korotokban volt egészségnap, vagy valamilyen közösségi helyen sportnap-rendezvény. Azonban az itthoni sportnapok nagyban eltérnek a Japánban nemzeti ünnepként megtartott naptól. Lássuk is!

 

1. Kis történelmi háttér

A sportnap az egyik legjobban várt ünnep az országban. A legelső Egészség- és Sportnapot 1966. október 10-én tartották, pontosan két évvel az 1964-es tokiói nyári olimpia után (abban az éveb októberben tartották az olimpiát, hogy elkerüljék Japán nyári esős időszakát, a tsuyut). Japán számára hihetetlen élményt jelenetett a Tokióban megrendezett olimpia, elvégre egy volt az első ázsiai olimpia. Remek lehetőség volt ez arra, hogy megmutassák a világnak, mennyit fejlődött az ország a második világháború óta gazdaságilag és társadalmilag, így mindent beleadtak. Ennek emlékére vezették be a sportnapot nemzeti ünnepként.

2000-ben az ünnepnap átkerült október második hétfőjére a Boldog Hétfő Rendszer (ハッピーマンデー制度, Happy Monday Seido, lényegében a törvény nem a dátumot, hanem azt határozza meg, hogy az adott ünnep melyik hónap hanyadik hétfőjére esik) eredményeként, így az emberek kiélvezhetik a hosszúhétvégét. Az ünnep egészen 2020-ig az Egészség- és Sport Napja (体育の日, Taiiku no hi, lényegében “testnevelés napja”) nevet viselte. Ennek az az oka, hogy a “sport” egy tágabb, szélesebb értelemmel bíró szó, mint a testnevelés, hiszen az utóbbi kötelező értelmű, míg az előbbit az ember szabad akaratából, saját kedvtelésre, hobbiból is végezheti bármikor. Az ünnep átkeresztelésével együtt több szervet is átneveztek, például a Japán Sportszövetséget, vagy Japán Nemzeti Sportfesztivált.

 

2. Az ünnep menete

Ennek a napnak elsősorban nem csupán a résztvevők testi-lelki egészségét kívánja elősegíteni, hanem a sport és a vele járó fizikai tevékenységek megszerettetésére is ösztönözni az embereket. Ennek az ünnepnek a megünneplése során alapvetően számos sporttal kapcsolatos rendezvényt rendeznek. Az óvodákban, iskolákban, sőt, még vállalatokban is országszerte sporteseményeket rendeznek, amiket japánul undokainak neveznek (運動会). A sportfesztiválok általában egy felvonulással kezdődnek, amelyen az összes résztvevő csapat részt vesz. A résztvevők érkezhetnek bármilyen korosztályból, dolgozó felnőttek is és ovisok is neveznek, de a legtöbb nevező nyilvánvalóan diák. A diákok nagyon komolyan veszik, már hetekkel a rendezvény előtt elkezdenek edzeni és készülni rá. A megnyitón általában egy helyi zenekar játszik, ezt követi a nemzeti himnusz és a zászló felvonása. A helyi tisztviselők beszédet mondanak, üdvözlik a résztvevőket, és kellemes, izgalmas és vidám elfoglaltságot kívánnak nekik a nap további részében. Ezután az emberek csapatokba oszlanak a területen, nyújtózkodnak, bemelegítenek, és végre kezdetét veszi az esemény.
A csapatjátékok, illetve olyan hagyományos sportágak, mint az atlétika, a váltó, távolugrás, sprint nagyon népszerűek ezen a napon. Az általános sportágak mellett kötélhúzásban, zsákversenyen, és egyéb sportjátékokon is részt vesznek. Az egészség megőrzése mellett a sportnap másik célja, hogy az emberek gyakorolják az összetartást, a közös munkát, elvégre egy kollektív társadalomról beszélünk. Japánban a kezdetektől fogva létfontosságú volt az összetartás, a harmónikus és célravezető csapatmunka, ez “élete” minden területén meglátszik: a valahová-valakikhez tartozás megjelenik a munka világában, az oktatásban, a mindennapi életben, cégvezetésben, egyszóval mindenben. Ezért sem meglepő, hogy Japán egyik kedvenc sportága a baseball, ami komoly csapatmunkát, összhangot, egymáshoz alkalmazkodást igényel. A baseball mellett számos másik olyan sportban vesznek részt, amihez össze kell dolgozni. Ilyen például a “háromlábas” versenyfutás vagy akadályversenyek, vagy amikor a “sérült” csapattársat kell hordágyon cipelni, stb.

 

3. A sport és a család

Bár sok cég és helyi közösség részt vesz a sportfesztiválokon, az esemény elsősorban az iskolákban örvend népszerűségnek. A japán iskolák számára az undokai szervezése az egyik legnagyobb rendezvény az intézményben. Az óvodásoktól a középiskolásokig rengeteg gyerek részt venne. Még a résztvevők családjait is meghívják, hogy együtt szórakozzanak, szurkoljanak a versenyzőknek. Különösen a kisiskolás résztvevők családjai, ugyanis nem csak a szülőket, hanem a nagyszülőket, nagynéniket, nagybácsikat és más rokonokat is szeretettel várják a rendezvényre. Jelenlétük minden bizonnyal nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek kimagaslóan teljesítsenek, és nem utolsó sorban jól érezzék magukat. Amint elkezdődnek a játékok, az apákat általában videokamerával, vagy ma már telefonnal a kezében láthatjuk, ahogy igyekszik megörökíteni gyermeke teljesítményét és örömteli pillanatait, az anyukák pedig (nyilván tematikus, kreatív) bentóval kedveskednek a kis résztvevőknek.

 

4. Munkahelyi testmozgás

Azt láthatjuk, hogy kis és nagy diákoknak egyértelműen fontos a testmozgás és az egészség, de mi a helyzet a felnőtt korosztállyal? Ugyan a sportnapi rendezvényeken kortól és nemtől függetlenül bárki részt vehet, a dolgozó felnőttek nem mindig érnek rá elmenni ezekre az eseményekre. Azonban az év többi napján mindent megtesznek az egészségük megőrzése érdekében. Jó, mindent nem, mert iszonyat sokat dolgoznak, és sokáig, ami miatt keveset alszanak, de egyes vállalatoknál és munkahelyeken még így is igyekeznek munkavállalóik egészségéért tenni valamit. Ez a valami az úgy nevezett reggeli nyújtás és torna, vagyis rajio taishou (rádiótorna). Ez egy olyan bemelegítő torna, amelyet zenére és rádióadásokból származó útmutatásra hajtanak végre. A rádiótorna eredete 1928-ba nyúlik vissza, ugyanis akkor vezették be Hirohito császár trónralépésének tiszteletére. A gyakorlatokat széles körben használták a japán katonák általános egészségi állapotának javítására beföldön és külföldön egyaránt a második világháború idején. Ám Japán 1945-ös veresége után a megszálló amerikai hatalom túl militarista jellegűnek találta, így betiltották. Legközelebb 1951-ben vezették be újra, a gyakorlatok többszöri átírása után. A rádiótornát egyébként az iskolákban és a sportnapi eseményekem is bemelegítésként használják, de az év többi részében inkább a vállalatok reggeli rutinjába tartozik bele. Célja a morál és a csoportegység érzésének kialakítása, az energiaszint emelése és a jó egészség ösztönzése.

Vegyetek példát a japánokról, és használjátok ki ezt a szép októberi időt, míg lehet! Kiránduljatok nagyokat, vagy akár menjetek el futni, de ha már van, aki fázik, akkor érdemes ellátogatni egy edzőterembe. Ha pedig sportra vágytok, de spórolnátok, kapcsoljátok be a sportcsatornát – vicceltem 😀 Vannak nagyon jó videók a neten, illetve tornagyakorlatos applikációk, amelyekkel ingyen formába tudjátok kapni magatokat. Tegyetek az egészségetekért! 🙂

Awoo,
Misa

Forrásaim:
– Képek: Google
– Ismeretek:
National today, Health and Sports Day (Japan), nationaltoday.com
GeneralBlue – Sports Day in Japan, generalblue.com